EMLÉKEZÉS ŐSEINKRE

( A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Bocskai utcai épületének története )

Feljegyzés

a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság összbírói értekezletére – 1996. augusztusában, a honfoglalás 1100. évében.

1100 évvel ezelőtt őseink ezen a földön házat és hazát építettek nekünk, kései utódoknak. E gondolatok foglalkoztattak, amikor a nyíregyházi Törvényház történetét kezdtem kutatni.

Mint bírót érdekelt házam története, de eközben Nyíregyháza és egész megyém bíróságai is. Nagyon kevés adatot találtam a Megyei Levéltárban a Törvényház iratanyagából /1934-ig semmit /. Szerencsére voltak nagyszerű tudósok a századfordulón, és él jelenleg is egy nagyszerű tudós, Margócsy József tanár úr, akinek a monográfiáit ol­vasva tudtam megírni ezt a kis dolgozatot, melyet szeretettel ajánlok kedves bírótársaimnak.

A múlt ismerete fontos, éneikül veszélyben a jelen és főleg a jövő tervezése. Az ősök nagyszerű eredményei talán elviselhetővé teszik a jelen nehézségeit, példát adnak számunkra hivatásunk betöltéséhez. A múltból erőt, elszántságot, bátorságot meríthetünk a jelen és a jövő építéséhez.

-o-o-o-

1900-ban jelent meg „ Magyarország vármegyéi és városai „ című enciklopédia dr. Borovszky Samu szerkesztésében. Ez volt a legkitűnőbb leírása megyénk fejlődésének.

Kiemelném a mű szerkesztőiének Szabolcs megyei munkatársait:

Geduly Henrik evangélikus lelkész

Inczédi Lajos főlevéltárnok

Dr. Jósa András megyei főorvos

Kállai András földbirtokos – a bizottság elnöke

Kálnay László ügyvéd

Kálnay Zoltán mérnök

Kovács István királyi táblai bírói rangú törvényszéki bíró

/1848-1916 / ügyvéd Kisvárdán 1874-1885-ig,

1885-től törvényszéki bíró

1908-tól ítélőtáblái bíró címmel a törvényszék elnöke

1914-ben kúriai bírói címmel nyugdíjba vonult.

Szabolcs – vármegye területén található a legrégibb törvényhozási emlékhely: Szabolcs Földvár.

/ Nem régen a millecentenáriumi ünnepségen avatták fel Győrfy Sándor Munkácsy díjas szobrászművész Szabolcs vezérről alkotott szobrát a földvár oldalában. /

Szabolcs-vezér – Anonymus szerint – honfoglaláskori törzsfőnök volt. A megye névadója, – ő volt az első ispán. Első írásos emlékeink 1067-ből Szabolcs községet ispánsági központként, – az 1092-ből származó oklevél szerint Szent István uralkodásától a tatárjárásig a várispánság központjaként írják le, csak a XII. század második felében került világi birtokosok kezébe. 1092. május 20-án Szent László király törvényt ült itt a vidék nemeseivel.

Salamon király, IV. László és V. István király is törvénykezett e helyen. Szent László szobrát 1992-ben Antal József avatta fel a református templom kertjében.

Borovszky így ír erről:

„ Ha külön jogintézménye, vagy különös jogi alkotása révén nem excellált / kitűnt / is Szabolcs vármegye társai közt, mégis Szabolcs vármegyét kell első helyre tennünk a fő- és székhelyeken kívül eső azon vármegyék közt, melynek területén a magyar királyság legrégibb törvényhozási elemeire találunk.”

-o-o-o-

A Nyíregyházi Törvényház építése annak az országos építkezésnek része, mely a múlt század végén ment végbe. Ennek oka a jogfejlődés volt; az igazságszolgáltatás elvá­lasztása a közigazgatástól.

Emlékeztetnék arra, hogy az igazságszolgáltatás nem vált el a megelőző századokban külön hatalmi ágként a törvényhozó és végrehajtó királyi hatalomtól. Évszázadokon keresztül a közigazgatás keretein belül történt a bíráskodás / király, nádor, országbíró, táblabíráskodás, főispán, alispán, úriszék, községi bíráskodás /.

A mai értelemben vett jogszolgáltatás feltétele volt tehát az igazságszolgáltatás és közigazgatás elválasztása.

A XIX. század vívmánya, a modern polgári jogállam létrehozásához jelentős lépés – a hatalmi ágak tényleges elválasztása.

Az 1869. évi IV. törvénycikk 1.§. korszakváltó jelentőségű deklarációt tartalmaz : „ Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülönítettetik. /Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter és munkatársai – többek között a fiatal Csemegi Károly – munkája e törvény /.

Ezt követi az 1871. évi VIII. törvény a bírák felelősségéről, 1891. XVII. tv. a bírói, ügyészi szervezet módosításáról.

A bírókat szakmai képzettség bizonyítása után – az igazságügyi miniszter ellenjegyzésével – a király nevezte ki. A bíró politikai tevékenységet nem folytathatott. Elmozdíthatatlanságát törvény mondta ki, magasabb fizetésük biztosítani kívánta a kiemelkedést a köztisztviselők közül – viszonylagos anyagi függetlenségüket.

A rendes bíróságok polgári és büntető ügyekben ítélkeztek ; a járásbíróságok első fokon l vagy 2 járásra kiterjedő hatáskörrel, a törvényszékek első fokon is, de fellebbviteli bíróságként is egy vármegyére kiterjedő hatáskörrel. Az ítélő táblák több vármegyére, – a Curia pedig az egész országra kiterjedő hatáskörrel fellebbviteli bíróságként működött.

-o-o-o-

Nyíregyháza 1837-től szabad királyi város lett, V. Ferdinánd 1837. augusztus 31-én Ischlben aláírta a privilégiumokat tartalmazó okiratot. Ez 1838. január 22-én lett kihirdetve a Kossuth téren : „ ahol két csatornán folyt a bor, melyből szabadon és ingyen ihatott minden/ki/ aki hozzáférhetett. A boltok padlásáról szórattak széjjel a nép közé peretzek és egy néhány véka dió „

A polgármester Nagyváradi Inczédy György volt 1838-tól 1854-ig. Élt 1780-1854-ig/, táblabíró, hites ügyvéd, a nemesek főhadnagya. Nyíregyháza első polgármestere. /

Már 1840-ben felvetődik a megyeszékhely áttelepítésének javaslata – az 1867. évi megyegyűlésen megszavazták a megyeszékhely Nyíregyházára áthelyezését Nagykállóból – de csak az 1876. XXXIII. tv. után sikerült, amikor országos törvénnyel szabályozták a megyék területét, Nyíregyháza Szabolcs vármegye székhelye lett.

1871-ben törvényszék alapíttatik Nyíregyházán.

A város vezetősége mindent megtett, hogy megkapja ezt a fontos intézményt – már Nagykállóval szemben is. Ez ugyanis 4 hivatalt jelentett:

• · a törvényszéket,
• · a járásbíróságot,
• · a telekkönyvet, és
• · a börtönt.

Ezeknek az intézményeknek hely kellett, a város vezetői minden áldozatra vállalkoztak az elhelyezés érdekében.

Ekkor a mai városháza helyén földszintes épület állt, megkezdődött átépítése „Igazságügyi Palotának„. Bővítették a földszintet, és egy emeletet ráépítettek. Tervezője Benkó Károly a szolnoki és szentesi megyeházak építője.

A homlokzat fölött ismeretlen alkotó készítette, kétféle cinkből készült Justitia szobor áll.

1872-ben itt kezdte meg működését a királyi törvényszék, és a járásbíróság, a telekkönyv. A mai Korona helyén volt egy épület, mely börtönnek lett átalakítva. Az igazságügyi palotában 59 irodahelyiségből, 38 az igazságügyieké volt, és csak 21 szoba volt a közigazgatásé. Még növelte a városháza tisztviselőinek nehéz helyzetét, hogy 1876-tól 1892-ig a megyeháza is ebben az épületben működött.

Az első törvényszéki elnök Lanka József volt, a második Korniss Ferenc, aki a városháza dísztermében tárgyalta a tiszaeszlári perként hírhedtté vált Solymosi Eszter rituális célból elkövetett meggyilkolásának ügyét. / 1883. június 19-től július 31-ig tárgyalta a 12 vádlottas ügyet, és felmentő ítéletet hozott.

Polgári őseink lemondtak a kényelemről, távolabbra látó szemléletük miatt – a városi közigazgatás szinte alig kapott életteret saját épületében, de a vármegyei intézmények, az igazságszolgáltatás és az 1889-ben létesített pénzügyi igazgatóság működéséhez helyet biztosítottak. Ebben az épületben volt a törvényszék, tehát 1891-ig.

Egyébként a múlt század végén elképesztő vállalkozás kezdődött Nyíregyházán.

• · egész lovasezred elhelyezését lehetővé tevő kaszárnya építése kezdődött, saját erőből, utóbb a Kincstárnak bérbe adják, hogy a város közösségének gyümölcsöző hasznot hajtson.

Alpár Ignácz tervei alapján:

• · a Megyeháza 1891-ben
• · / a 4-es számú / Központi Evangélikus Elemi Iskola
• · a Színház
• · a Korona Szálló és étterem
• · 1873-ban az új református templom
• · 1880-ban izraelita templom a Szarvas utcában /1944-ben ezt felrobbantották /
• · 1895-ben a görög katolikusok új temploma
• · 1894-ben a római katolikus plébánia
• · 1888-ban a Kossuth Gimnázium algimnáziumból főgimnázium lett, Alpár Ignác tervei alapján végezték az átalakítást
• · 1899-re az új / Erzsébet Királynőről / elnevezett kórház is felépült
• · 1902-ben a Római Katolikus Székesegyház / Samassa bíboros építtette 25 éves papi jubileuma alkalmából. /

Meg kell említenem a legtöbb középületet kivitelező építőmestereit:

Vojtovits Bertalant, és Barzó Mihályt.

-o-o-o-

A városházán működő törvényszék áttelepítésére – a jelenlegi Törvényház létrehozására – másfél évtized múltán, 1891-ben nyílt lehetőség. A telekvásárlást a város végezte, másfél katasztrális holdnyi területen tervezték a törvényszék és a börtön felépítését.

A börtön alapkövét 1889. szeptember 25-én tették le, 1891. február és március hónapban már be is költöztették a rabokat.

A minisztérium házi mérnöke Wagner Gyula készítette a Törvényház terveit, de a kivitelezést a híres Barzó Mihály és Vojtovits Bertalan cége végezte.

Igazságügyi minisztériumi költségvetésből, 220.000 ft-ból épült fel a törvényház, 1891. augusztusában kezdték a beköltözést, ünnepélyes felavatása 1891. szeptember 23-án volt.

Több okból is nem így nézett ki az épület, mint most:

nagyon harmonikus , empír stílusú, egy emeletes épület volt, – a templom felé nézett a főbejárat – díszes kiképzésű volt, a kocsiknak a jelenlegi helyen a másik oldalon volt a bejárat.

A földszinten a járásbíróság és a telekkönyvi hatóság működött. Az emeleten a törvényszéki elnök lakása és hivatala, a törvényszéki bírák és a királyi ügyészség, valamint a kapcsolódó irodák nyertek elhelyezést.

Ekkor Vasmegyeri Megyery Géza volt a törvényszék elnöke 1885-től 1907-ig. Az ő elnöksége alatt épült a kisvárdai és nagykállói járásbíróság épülete is.

Megjegyzem: a vendéglátó Mátészalkai Városi Bíróság 1897-ben épült Nonn Gyula építész tervei alapján. Akkor még Szatmár megyéhez tartozott Mátészalka, Szatmárnémeti törvényszékhez Fehérgyarmattal együtt.

A Nyíregyházi Törvényszékhez ekkor a kisvárdai, nagykállói, a nyírbátori, a nyíregyházi és a tiszalöki Királyi Járásbíróságok tartoztak.

A királyi Magyarország legnagyobb törvényszéke Nagyváradon volt, a második legnagyobb volt a Szatmárnémeti Törvényszék.

Kisvárdán 9

Nyírbátorban 3

Nagykállóban 3

Tiszalökön 2 bíró volt és az egész megyében 47 gyakorló ügyvéd.

Egyébként / Nyíregyházán 1838-ban 1002 esetben történt lopás. /

-o-o-o-

Az egy emeletes épület átalakítását célzó terveket 1928. október 31-én hagyta jóvá a Városi Tanács, Orbán Ferenc építésztanár tervei alapján Bogdánffy Géza budapesti és Várallyai Sándor nyíregyházi vállalkozók végezték el, dicséretes gyorsasággal.

A tervek 1928. június 25-én készültek el. Szabolcs vármegyei hivatalos lapjában 1928. augusztus 31-én jelent meg a pályázati felhívás a kivitelezésre azzal, hogy még abban az évben a második emeletet fel kell építeni, és 1929. augusztus 31-ig minden munkát el kell végezni.

A törvényszék elnöke dr. Illés Andor volt, a Királyi ügyészség elnöke dr. Salzmann Ottó 1929. március hónapjában a törvényszéki elnöke versenytárgyalást írt ki:

• · a királyi törvényszék és a királyi ügyészség bútorainak javítására,
• · felújításra, újak készítésére,
• · a fogház vízcsatornájának elkészítésére,
• · az épület központi-fűtésének elkészítésére,
• · a törvényszék és a börtön, valamint a járásbíróság téli tüzelőjének beszerzésére,
• · irodaszer beszerzésére.

Az épület a kitűzött határidőre elkészült, 1944-ig változatlan állagban működött. A háború végén az oroszok hadikórházként használták a bíróságot a bútorok és az irattár is jórészt megsemmisült. Nagyobb felújításról nem tudok -jelenlegi állapotában szerény külsővel rendelkező – átépítésre és renoválásra szorul.

Megtekintve az ország bíróságainak épület – képeit / dr. Balsai István szerkesztette / azt lehet mondani, hogy a Szabolcs megyei kiváló bírói kar, – és a jogkereső állampolgárok megérdemelnének egy – az építéskori küllemű, szép külsejű – belsejű felújított bíróságot. Remélem még megérem, hogy megszépül a Nyíregyházi Törvényház is.

Felhasznált irodalom:

• Szabolcs vármegyei hivatalos lapja
• Hűnek Emil 1931. Magyar városok monográfiája, Nyíregyháza és Szabolcs vármegyei községei,
• Dr. Niklaí Péter: Szabolcs Vármegyei Szociográfiája 1939.
• Csizmadia Andor : A magyar közigazgatás fejlődése,
• Szabolcs Vármegyei fejlődése és kortörténete : Háger László 1929.
• Dienes István 1939. Szabolcs Vármegye,
• Németh Péter – Mező András : A régi Nyíregyháza /1973/Margócsy József/ 3 kötete Nyíregyházáról /

A Nyíregyházi Törvényszék Elnökei / nem pontos, és nem teljes névsor /

Lanka József

Kornis Ferenc /1835-1922/ 1875-1884-ig törvényszéki elnök

Vasmegyeri Megyery Géza 1885-1907.

Dr. Kovács István 1908-1914-ig

Dr. Illés Andor 1928.

Dr.Térí Tivadar 1934.

Dr.Oláh Lajos

Dr. Holényi Sándor 1939.

Dr.Szeszák Gyula 1953-ig

Dr. Milánkovics Imre 1953-tól-1965-ig ?

Dr. Bálint Károly 1965-tól 1972-ig

Dr. Mázsári István 1972-től 1982-ig

Dr. Kiss Lajos 1982-től 1991-ig

Hovánné dr. Rákos Mária 1992-2002

Dr. Gyulai Gábor 2002-től

Nyíregyháza, 1996. augausztus 15. napján

Dr. Kozmáné dr. Váradi Katalin

megyei bírósági tanácselnök