Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

Könyvtár

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Könyvtáráról

I. Történeti áttekintés: Szabolcs vármegye és az igazságszolgáltatás
Mielőtt az igazságszolgáltatás (a bíróság) könyvtáráról esnék szó, néhány mondat Szabolcs vármegye és az igazságszolgáltatás történetéről.
Szabolcs vármegye területén található a legrégibb törvényhozási emlékhely,
A Szabolcsi Földvár.
Szabolcs vezér, megyénk névadója –Anonymus szerint –honfoglalás kori törzsfőnök volt, ő volt az első ispán. (A millecentenáriumi ünnepségen avatták fel Győrfy Sándor szobrászművész Szabolcs vezérről alkotott szobrát a földvár oldalában.)
Az 1067-ből származó írásos emlékek Szabolcs községet ispánsági központként, az 1092-ből származó oklevél szerint Szent István uralkodásától a tatárjárásig a várispánság központjaként írják le. 1092. május 20-án Szent László király „törvényt ült” itt a vidék nemeseivel. (Szent László király szobrát 1992-ben Antal József, miniszterelnök avatta fel a szabolcsi református templom kertjében.)
Salamon, IV. László és V. István király is törvénykezett ezen a helyen.
A Borovszky Samu szerkesztette, 1900-ban megjelent „Magyarország vármegyéi és városai” című enciklopédiában így ír erről a szerkesztő: „Ha külön jogintézménye vagy különös jogi alkotása révén nem excellált (tűnt ki) is Szabolcs vármegye társai közt, mégis Szabolcs vármegyét kell első helyre tennünk a fő- és székhelyen kívül eső azon vármegyék közt, melynek területén a magyar királyság legrégibb törvényhozási elemeire találunk.”

- xxx-
A nyíregyházi törvényház építése annak az országos építkezésnek a része, amely a XIX. század második felében ment végbe. A törvényház szükségességének oka a jogfejlődés volt: az igazságszolgáltatás elválasztása a közigazgatástól.
„Megtörtént a korszerű bírósági hálózat megszervezése, a telekkönyvi hivatal felállítása, új közigazgatási szervezetet alakítottak ki, átszervezték a járásokat, állandó járási székhelyekkel, kialakították a fő- és körjegyzőségeket.” (Magyarország megyéi sorozat: Szabolcs-Szatmár, Kossuth Kiadó, 1984. 40-41.old., Takács Péter: Történelmi–társadalmi viszonyok.)
Az előző századokban az igazságszolgáltatás nem vált el külön hatalmi ágként végrehajtó királyi hatalomtól. Évszázadokon keresztül a közigazgatás keretein belül történt a bíráskodás. (Király, nádor, országbíró, főispán, alispán, úriszék, községi bíráskodás.) A mai értelemben vett jogszolgáltatás feltétele volt tehát a közigazgatás és az igazságszolgáltatás elválasztása. Az 1869. évi IV. törvénycikk 1.§-a korszakváltó jelentőségű deklarációt tartalmaz: „az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik.” Ezt követi az 1871. évi VIII. törvénycikk a bírák felelősségéről, az 1871. évi XXXI. és XXXII. törvénycikk az első folyamodványú bíróságok rendezéséről és életbeléptetéséről.
Megtörtént a korszerű bírósági szervezet létrehozása: járásbíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák, Curia.

-xxx-
Nyíregyháza 1837-től szabad királyi város lett. V. Ferdinánd 1837. augusztus 31-én Ischlben aláírta a privilégiumokat tartalmazó okiratot. Szabolcs megye székhelye viszont Nagykálló volt. Az 1867. évben a megyegyűlés megszavazza a megyeszékhely Nyíregyházára áthelyezését, de ez csak az 1876. évi XXXIII. törvénycikk megjelenése után sikerült, amikor országos törvénnyel szabályozták a megyék területét. Szabolcs vármegye székhelye Nyíregyháza lett.
Mivel a törvényszék nagyon fontos intézmény volt, a város vezetősége mindent megtett, hogy megkapja már Nagykállóval szemben is. Ez ugyanis négy hivatalt jelentett: a törvényszéket, a járásbíróságot, a telekkönyvet és a börtönt.
Nyíregyházán törvényszéket „szervezett az 1871. július 10-i rendelet”, majd a 9225/1871. IME sz. rendelet Kisvárda, Nagykálló, Nyírbátor, Nyíregyháza és Tiszalök székhellyel járásbíróságot. (Magyar jogi lexikon, 5. kötet, 647. old., Pallas Kiadó, Bp. 1904., szerkesztette: dr. Márkus Dezső)
1872-ben a mai városháza helyén, az átépített „igazságügyi palotában” kezdte meg működését a törvényszék, a járásbíróság és a telekkönyv. Itt is működött 1891-ig.
A jelenlegi törvényház, – a mai bíróság – épületének megépítésére csak később nyílik lehetőség. A törvényszék áttelepítését az új épületbe 1891. augusztusában kezdték meg, 1891. november 23-án volt az ünnepélyes felavatása.

KÉP
A Törvényház épülete 1891.

II. Szabolcs megye és a könyvtárak
„Pro captu lectori habent sua fata libelli…”(”Az olvasók felfogásától függ a könyvek sorsa…”) – vallotta már a III. században Terentianus Maurus, római író.
Ezt igazolja Marssó József dr. 1931-ben írott cikkében „A nyíregyházi könyvtárakról”: (Hunek Emil: Magyar városok monográfiája, 1931.), hogyan váltják ki az olvasói igények, illetve a társadalmi szükségletek a különféle könyvtárak alapítását megyénkben és városunkban a XIX. században és a századfordulón.
Nyíregyházán a legrégibb eredetű, egyházi alapítású könyvtárak után a szerveződő társadalmi szervezetek veszik át a közkönyvtár-alapítás munkáját. (pl. Magyar Olvasó Társaság, Polgári Olvasó Egylet, Tiszti Kaszinó, Turáni Kör és mások)
A kilencvenes évektől kb. 1925-ig, közoktatásunk országos fejlődése idején az iskolák a könyvtár alapítók.
Az 1800-as évek vége felé és az 1900-as évek első évtizedeiben, az állameszme megszilárdulásával már főképpen a hatóságok alapítanak könyvtárakat: 1926-ban Szabolcs vármegye, 1927-ben Nyíregyháza város szervezi meg a maga könyvtárát.
„A könyvpártolás tehát városunkban is, mint másutt,… napjainkban a hatóságok kezében általánosan kívánatos s így egyetemes szükségletet kielégítő, kultúrfeladattá fog talán válni.”

III. A Törvényszék (megyei bíróság) és a könyvtára
„A törvényszéki könyvtárak alapját az igazságszolgáltatás színvonalának emelése végett az 1889. évi 108. IME. sz. rendelet – (Marschalkó, Rendeletek gyűjteménye, V. kötet, 670. old. ill. a 38.141/1989. IM. sz. rendelet, u. o. 674. old.) -vetette meg. Bár egyes törvényszékek természetesen már korábban is bírtak könyvtárakkal: e célra eleinte az irodaátalány- fölöslegéből utaltak ki kisebb-nagyobb összegeket, később azonban a költség vetések részletezésébe vétetett fel „Könyvtárak gyarapítására” címen összeg. 1907. évre 32, 500 K-ban van megállapítva. Ebből az összegből azonban a járásbíróságok számára beszerzett könyvek és folyóiratok ára is fedezendő.”
(Magyar jogi lexikon, V. kötet, 670. old., Pallas Kiadó,1907.)
„A könyveknek megvan a maguk sorsa…,”megvolt a Szabolcs megyei bíróságoké és velük a könyvállományuké is.
Az 1928-29. évben átalakított – (második emeletet építettek rá az eredeti épületre, a „Törvény Háza” képe sajnos elmaradt elődje harmonikus, empír stílusú arculatától, és a főbejárat helyét meg mást is megváltoztattak rajta) – épületben működött a könyvtár
is, „derűs, világos könyvtárszobában.”
„1929-ben pedig, épületének átépítése után a Nyíregyházi Királyi Törvényszék is összegyűjti könyveit s külön, barátságos könyvtárteremben ad azoknak egyre népesebb otthont” – írja Marssó József fentebb idézet cikkében.
A Nyíregyházi Törvényszéknek 1931-ben 2000 kötetes könyvtára volt, a Nyíregyházi Járásbíróságnak cca. 800 kötetes. Csak feltételezés: ha a négy vidéki járásbíróság is hasonló nagyságszámú könyvmennyiséggel rendelkezett, akkor az meghaladja a 3000 kötetet.
A Nyíregyházi Törvényszék könyvtárában a jogi könyvek és szakgyűjtemények mellett helyet kaptak egyéb tudományos, sőt szépirodalmi könyvek is. A könyvállomány évről évre gyarapodott, használhatták a törvényszék dolgozói és az ügyvédek.

KÉP2
Az átalakított Törvényház épülete 1928.
1944-ig, a második világháborúig semmi változás nem történt az épület állagában. A háború végén hadikórháznak használták, és sajnos akkor a bútorok, az irattár és feltehetően a könyvtár is jórészt megsemmisült.

-xxx-
Nagyban meghatározta a könyvállomány sorsát az a tény, hogy 1950-től sokszor változtatják a megye járásainak számát: újakat hoznak létre, megszüntetnek vagy összevonnak járásokat. Minden egyes változtatás érinti a járásbíróságok sorsát is: új járás – új bíróság létrehozása, járás megszüntetése – bíróság megszüntetése, járások összevonása – bíróságok összevonása ill. illetékességi területük megváltoztatása.
Minden változtatáskor az irattári anyag, a könyvtári állomány – természetesen más anyagi javakkal együtt – hol osztódott, hol szaporodott.
A 144/1950. (V. 20.) MT. rendelet Szabolcs-Szatmár megyét 11 járásra osztotta, és 1951-ben már ugyanennyi a járásbíróságok száma is. 1956. február 1-jével megszűnik a Kemecsei Járásbíróság, 1970. június 30. napjával a Baktalórántházi és a Tiszalöki Járásbíróság. Ez utóbbinak és a Nagykállói Járásbíróság 1975-ben történt megszüntetésének van jelentősége a bíróságok könyvállománya sorsának alakulására. Ugyanis a két bíróság megszűnését követően illetékességi területükkel együtt azok iratait, könyvtári és egyéb javaikat is a Nyíregyházi Járásbíróság „örökli meg.” A „könyvtári örökség” mennyiségben és minőségben is jelentős lehetett, mivel ezek a bíróságok már a kezdetektől, 1871-től működtek.
Sajnos az irattárban nem találhatók meg az átvételi-átadási jegyzőkönyvek, semmilyen írásbeli dokumentumot nem sikerült találnunk az átvett könyvekről: sem a könyvek címszerinti, sem összesített adatokat. Magát az átadás tényét viszont bizonyítják egyes régi kiadványokban található körbélyegzők: Királyi Járásbíróság Nagykálló, Királyi Járásbíróság Tiszalök.
A Tiszalöki Járásbíróság illetékességi területe 1970. július 1-jével teljes mértékben a Nyíregyházi Járásbírósághoz kerül. Az iratok, a könyvek és egyéb ingóságok átadási ideje a nagy 70-es árvíz idejére esik.
Ferenc Béláné dr., a megyei bíróság bírájának visszaemlékezése szerint, – aki 1970-ben a Tiszalöki Járásbíróság bírájaként dolgozott, – az átadandó holmikat nagyon gyorsan kellett összepakolni, menekíteni a víz elől. Emlékezete szerint nem igen készült átadási-átvételi jegyzőkönyv, hanem az ottani leltárkönyvekkel együtt adták a könyveket. Ezek viszont nincsenek meg.
Egy későbbi, 1975. évi leltárkönyvben szerepel az éves zárás adataiban két számszerű adat, mely szerint ez évben a megszüntetett Tiszalöki Járásbíróság könyvállományából 395, a Baktalórántházi Járásbíróságéból 396 kötetet vett át a könyvtár.
Hogy ezek mik voltak és miért csak öt év múlva vételezik be a könyvtári állományba, nem tudni.
A Nagykállói Járásbíróságot 1975-ben szüntetik meg, és veszi át feladatait és ingóságait a Nyíregyházi Járásbíróság. Ez közel 700 kötettel bővíti a megyei bíróság könyvtárának állományát, mivel a járásbíróság könyvei is idekerültek. (Lásd. „Nagykállói jb.-től átvett könyvek „ – hiányos: címeket, szerzőket, árakat pontatlanul tartalmazó, keltezés nélküli lista.)
Örvendetes dolog, hogy a legfontosabb, a régi törvényszék és járásbíróságok könyvállományából közel 400 kötetnyi ma is megtalálható könyvtárunkban. A Kisvárdai, a Mátészalkai és a Nyírbátori Városi Bíróságon is található 150-200 kötetnyi. Sajnos, hogy a hiányzó könyvek sorsáról keveset tudunk. Nagy részük az „új, szocialista rendszer” selejtezési hullámának esett áldozatul, mivel a megmaradt négyszáz kötetet is leselejtezték, de ezeket – valamelyik jóérzésű könyvtárkezelő elődöm – állományban ugyan nem nyilvántartottan, de megőrizte. Ezek a „kincsek” a rendszerváltás után, az 1990-es években kerültek vissza a könyvtári állományba.
Ilyenek:
- Magyar törvénytár (Corpus Juris Hungarici) milleneumi emlékkiadása a Franklin Társulat által megjelentetett sorozatának kötetei, és
- a Révai Testvérek Irodalmi Intézet által kiadott Magyar törvények (Codex Hungaricus) című sorozat kötetei, melyek a magyar törvényeket tartalmazzák 1526-tól 1948-ig,
– Magyar rendeletek tára 1867 –1944-ig Ráth Mór ill. a Magyar Királyi BM kiadásában,
- Igazságügyi Közlöny 1893-tól 1949-ig megjelent számai az 1920, 1940-1943. éviek kivételével,
– a dr. Márkus László szerkesztette, Pallas Kiadó által 1898. és 1907. között megjelentetett, hatkötetes Magyar jogi lexikon,
– a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. gondozásában 1911. és 1927 között kiadott húszkötetes Révai nagy lexikona,
– dr. Angyal Pál: A magyar büntetőjog kézikönyve 21 kötetes, 1927. és 1943. között megjelent sorozata
és még más jogi szempontból értékes kiadvány.

-xxx-
„A II. világháború után megkezdődött a harmadik hatalmi ág, az igazságszolgáltatás meggyengítése. A tényleges cél az volt, hogy az igazságszolgáltatás a politika engedelmes eszközévé váljék. Az 1948-ban megtartott jogász vándorgyűlésen elhangzott, hogy –„a bírót ki kell emelni eddigi elefántcsonttornyából, mivel a függetlenség nem a bíró, hanem a társadalom garanciája.” (Bírósági Közlöny, 2003. júliusi Ünnepi különszám, 4-5. old., dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnökének ünnepi beszéde az ítélő táblák működésének megkezdése alkalmából)
Az átformálást szolgálta az 1949. évi II. törvény közigazgatási bíróság megszüntetéséről, így helyi és a központi hatalom döntéseit ezt követően senki sem vitathatta független bíróság előtt.
Az 1950. évi IV. törvény megszüntette a táblabíróságokat. A törvény indoklása szerint: „az igazságszolgáltatási apparátust összhangba kell hozni a tanácsrendszerrel és így megteremhető a tanácsok és az igazságszolgáltatás összhangja.” (Dr. Lomnici Zoltán i. m.)
A követendő példa az igazságszolgáltatásban, a jogalkotásban és jogalkalmazásban, a bírósági és ügyészség szervezetek átalakításában is a nagy Szovjetunó lett, éppúgy, mint a gazdaságban, a politikában, az ideológiában, a kultúrában és az élet más területein.
Hogy mi köze ennek a bírósági könyvtárakhoz? Sajnos nagyon sok.
Megkezdődik a régi magyar jogszabályok hatályon kívül helyezése újakkal, gyakorlatilag megszűnik működni a magyar igazság szolgáltatás régi formája, átveszi helyét a szovjet mintára felépített szocialista igazságszolgáltatás. A régi magyar jogot tartalmazó könyvtári állományok totális selejtezések áldozatául esnek, mint már fentebb is említettem. Helyüket átveszik a szocializmus eszméjének tanai, joga, jogtudománya.
A Móricz Zsigmond Könyvtár kiadásában, 1991-ben megjelent Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei könyvtári Minerva (Összeállította és szerkesztette: Zselinszky Lászlóné) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Szakkönyvtárának alapítási éveként az 1957. évet jelöli meg.
A régi bírósági dolgozók visszaemlékezései szerint, ez az időpont nem valószínű: mert könyvállomány a bíróságok fennállása idején mindig volt a bíróságokon az elnöki irodákban. Önálló helyiséget a könyvek tárolásához, és külön tisztviselőt a könyvtári munkák végzésére 1975-ben biztosít a megyei bíróság elnöke.
A megyei bíróság könyvtári állományának nyilvántartásáról 1957-től 1966-ig tartó időszakra vonatkozó könyvjegyzékben szereplő könyvállomány a „szocialista társadalom” szüleménye. A jogi szakirodalom köteteinek számával vetekszenek a politikai, ideológiai művek: Lenin, Sztálin, Engels, Marx, Rákosi Mátyás és Gerő Ernő összes ill. válogatott művei sok példányban, a Szovjetunió és a nemzetközi munkásmozgalom történetével, a történelmi materializmus ideológiájával, „a harc a békéért és törvényességért, a szocialista népgazdaságért, szabadságért, egyenlőségért”-től „a nemzetközi imperializmus elleni harc”-ra buzdító kiadványokig. Jelentős mennyiség volt az SZKP és KPB, az MKP (MDP) határozatait, irányelveit és kongresszusainak anyagait tartalmazó könyv is.
A szovjet jogtudósok: Visinszkij, Alexandrov, Szverdlov, Durmanov, Gerzzenyin, Ljevin és társaik művei a szovjet jog minden területe, minden mennyiségben: szovjet alkotmány és alkotmányjog, polgári, büntető, munkajog anyagi és eljárásjogi szabályai, alapelvei, elméleti és ideológiai kérdései.
Természetesen megjelennek az „új szocialista magyar jog” szabályai és az azokat magyarázó, kiegészítő szakirodalom, ami ugyancsak szovjet mintára készült.
Néhány számadat a megyei bíróság könyvtárából:
ÉV Beszerzett példányszám Ebből könyvállomány
jogi pld. politikai, ideológiai és egyéb pld.
1957. 234 110 124 2589
1958. 77 71 6 2666
1959. 59 47 12 2730
1960. 206 195 11 2956
1961. 56 54 2 3011
1962. 176 157 19 3187
1963. 177 147 30 3374
1964. 76 19 57 3451
1965. 260 239 21 3711
1966. 168 161 7 2567
1967. 159 150 9 2726
A Nyíregyházi Járásbíróság könyvállományáról a fellelhető, legrégebbi, információt tartalmazó dokumentum az 1961-1968. évekre vonatkozó leltárkönyv.
Néhány számadat a járásbíróság könyvtárából:
ÉV Beszerzett példányszám Ebből könyvállomány
jogi pld. politikai, ideológiai és egyéb pld.
1961. 397(a Kir. Jb. állományából 352) 340 57 758
1962. 90 82 8 848
1963. 98 95 3 946
1964. 66 5 61 1042
1965. 145(A Kir. Jb. állományából 57) 202 - 1214
1966. 99 99 - 1307
1967. 74 70 4 1381
1968. 18 4 14 1399
Az 1968. júniusi selejtezés alkalmával 467 kötetet selejteztek, ebből 360 kötetnyi a kir. járásbíróság könyvállományából átvett kiadványok száma. A selejtezett könyvek közül 30 kötet az Országos Széchenyi Könyvtárba került.
- A Corpus Juris Hungarici sorozatból az 1886., 1888-1895., 1910., 1913., 1914., évi törvénycikkek,
- Magyarországi törvények tárgymutatója, 1881-1885-ig, 1891-1899-ig,
- Országos törvénytár 1925.,1927.,1928.,1930.,1931.,1933.,1934.,1936.,1937., 1938.
- 1941. évi Magyar jog lexikon 1-6 kötete (Szerkesztő: dr. Márkus Dezső)
- Polgári törvénykezési rendtartás 1894. (2 pld. )
- Szabolcs vármegye szabályrendeletei 1911. (2 pld.)
- A jelzálogról szóló 1927. évi XXXV. t. c.,
- Dr. Vadász: Magánjog,
- A fiatalkorúak támogatására hivatott intézmények 1911.
- A Magyar Királyi Igazságügyi Minisztérium működése 1881-1891-ig,
- Magyarország helységnévtára 1933. és 1937. évi
- K. P. Gozsenyin: A szovjet népbíróság
- Büntetés-végrehajtási szabályzat 1955.
- A büntetés-végrehajtás nyilvántartásának kézikönyve 1959.
a többinek a sorsáról nincs tudomásunk.
A selejtezett könyvek másik nagyobb csoportja az ötvenes évek politikai, ideológiai könyvei, Rákosi Mátyás, erő Ernő, Sztálin, Lenin művek, de a szovjet jogászok könyveit is alaposan megritkították.
1968-ban a Nyíregyházi Járásbíróság könyvtári állományát átveszi a megyei bíróság könyvtára. Az akkori leltárkönyvadatai szerint az éves zárás a következő:
FÉNYMÁSOLAT!
1968. évi forgalom: 250 kötet 13 856 50 Ft
Járásbíróságtól átvett: 932 kötet 33 880, 50 Ft
Előző évi maradvány: 2726 kötet 72 191, 10 Ft
1968. évi zárás: 3908 kötet 119 928, 10 Ft
Selejtezés és dr. Papp L-né által el nem számolt: 116 1 889.– Ft
Zárás 3621 118 039, 10 Ft
A könyvállomány szaporodik, 1975-ben a megszüntetett Tiszalöki Járásbíróságtól 395, és a Baktalórántházi Járásbíróságtól 396 kötetet vett a könyvtár. Hogy ezek milyen könyvek voltak, nem lehet tudni, mert az éves beszerzéssel együtt lettek a leltárkönyvbe bevezetve.
Az 1976. El. XIII: C. 14. szám alatt leselejtezett 693 kötetet (Értéke: 16217.- Ft) a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár részére veszi át dr. Horváth Gabriella igazgató 1976 szept. 7-én.
Ezek a könyvek főleg régi jogi könyvek.
FÉNYMÁSOLAT!
-Magyarországi rendeletek tára: 1867-1943 évekre vonatkozóan 145 kötet
-Országos törvénytár: 1924 és 1946 közötti időkből 15 kötet
-Hatályos magyar törvények gyűjteménye 1874 és 1940 közötti évekből 30 kötet
-Igazságügyi Közlöny 1892- 1963 közötti évekből 216 kötet
-Magyar törvénytár 1869-1947. közötti évekből 23 kötet
- Révai nagy lexikonából 9 kötet

és sok más jogi szempontból értékes kiadvány.
Az 1982-83-84. évi selejtezések során 200-250. kötetnyi került az Országos Széchényi könyvtárba, az Igazságügyi Minisztérium Könyvtárába és antikváriumba.
EREDETI JEGYZŐKÖNYVEK: Fénymásolat
1984. évtől Dobos Ildikót bízzák meg a könyvtár kezelésével, ez után a meglévő állományt egységesen leltározzák, a bírósági könyvtári állományok kezelésére kiadott 113/ 1957. /IK. 13-14./ IM számú utasítás és az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti és Oktatási Főosztálya 24. 099/1978 IM II/2. tájékoztatója alapján végzik a könyvtári teendőket.
Ezek a rendelkezések meglehetősen eltérnek más könyvtárak könyvállománya kezelésének sajátosságaitól. Az állomány nyilvántartása leltárkönyvben, a könyvek évenként újrakezdődő sorszámozásával történik. Az állományban való eligazodást az előbb már említett utasítás mellékletében meghatározott jogi „numerus kurrens” szerinti besorolás és tárolás teszi lehetővé. Ez alapján négy főcsoportba, azokon belül pedig tizenkettő alcsoportba sorolja be a dokumentumokat.

KÉP3
A bíróság épülete 2003. nyarán, a felújítás előtt

IV. A mostani könyvtárról:
A könyvtár munkájának keretét a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg, mely szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Könyvtára - az 1997. CXL. törvény 65.§. (3) bekezdésének megfelelően- szakkönyvtári (állam- és jogtudományi) ellátást szolgáló helyi feladatkörű könyvtár.
A könyvtár címe: 4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 2.
A megye területén működő helyi bíróságok a megyei bíróság letéti könyvtárai.
A letéti könyvtárak megnevezése és címe:
Városi Bíróság Fehérgyarmat, Kossuth tér 36.
Városi Bíróság Kisvárda, Aradi vértanuk tere 10.
Városi Bíróság Mátészalka, Kossuth Lajos u.23.
Városi Bíróság Nyírbátor, Báthory u.4.
Városi Bíróság Vásárosnamény, Szabadság tér 1.
A könyvtár fenntartója a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság.
Könyvtárunk leginkább hálózati központi könyvtárhoz hasonlítható, mert kisebb letétnek nevezhető kézikönyvtárakat helyez ki az egyes városi bíróságokon, jelenleg öt helyen, és a megyei bíróság Toldi utcai épületében. A városi bíróságok állományáról azonban helyben vezetnek leltárt, külön selejteznek, külön szolgáltatnak az ott dolgozóknak. Így gyakorlatilag hat kihelyezett fiókunk van, amelyeknek beszerzéseit viszont a megyei bíróság könyvtára végzi a Bírósági Gazdasági Hivatallal.
A könyvtár nyitvatartási ideje:
Hétfő – csütörtök: 8 – 16.30 óra között
Péntek: 8 – 14 óra között
Igénybevétel: korlátozottan nyilvános
A könyvtár feladatai:
A könyvtár alapvető feladata, hogy az ítélkező munkát és a bíróságokra háruló
egyéb feladatok színvonalas ellátását a könyvtári állomány gyűjtésével,
feltárásával, megőrzésével, gondozásával, rendelkezésre bocsátásával, megfelelő könyvtári tájékoztató tevékenységgel és szolgáltatásokkal elősegítse.
A könyvtár – lehetőségeihez képest – segíti a szakmai tudományos és kutató tevékenységet, oktatási anyagok, szakirodalom, bibliográfia, számítógépes információ-hordozók igénybevételének biztosításával hozzájárul a jogszabályokban előírt vizsgákra, beszámolókra való felkészítéshez ill. felkészüléshez. (Szakvizsgák,
BÜSZ-vizsga, egyéb beszámolók, szakdolgozatok, publikációk elkészítése.)
Feladatai ellátása érdekében a könyvtár kapcsolatot tart más bírósági
könyvtárakkal, a megyei és a város más könyvtáraival, a szakirodalom beszerzése érdekében könyvkiadókkal, könyvterjesztőkkel, könyvesboltokkal.
Szolgáltatások: kölcsönzés, olvasótermi szolgáltatások, fénymásolás, elektronikus adathordozókról nyomtatott anyagok készítése, Internet-használat
A könyvtár gyűjtőköre és állománya
A könyvtár az állományát elsősorban vétel, továbbá esetleges felajánlások, más
bíróságoktól való átvétel, csere útján gyarapítja.
A gyűjtőkörbe tartoznak a nyomtatott dokumentumtípusok: könyvek, brosúrák,
folyóiratok és más kiadványok meg az elektronikus dokumentumok.
A könyvtár fő gyűjtőkörébe tartozó dokumentumok:
- hazai állam- és jogtudományi átfogó jellegű szakirodalom,
- az egyes jogágakat és jogterületeket felölelő szakkönyvek,
- kommentárok, döntvénytárak, gyakorlati jellegű kézikönyvek,
- jogszabálygyűjtemények, jogszabálykiadványok,
- jogi lexikonok,
- jogi monográfiák és gyűjteményes művek,
- nemzetközi jog (az Európai Unió joga, nemzetközi bíróságok) jogalkalmazási
gyakorlatát tartalmazó kiadványok,
- ismeretterjesztő jogi kiadványok,
- hivatalos közlönyök,
- jogi folyóiratok.
A könyvtár mellék gyűjtőkörébe tartózó dokumentumok:
- általános lexikonok, szaklexikonok,
- értelmező szótárak, helyesírási segédkönyvek,
- a különböző társadalomtudományok (állam- és politikatudomány, szociológia, pszichológia, statisztika, közgazdaságtan, történelem, informatika) körében megjelent jelentős művek,
- más tudománnyal, kultúrával foglalkozó művek, helyi kiadványok,
- a könyvtár működéséhez szükséges kiadványok, tájékoztatók.
A 2002. évtől könyvtárunk is vezeti a Könyvtári Intézet által készített Munkanaplót és éves statisztikai jelentést készít a könyvtár tevékenységéről Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Informatikai Főosztálya számára.
Az utóbbi évek néhány fontos adata a könyvtárról
(az öt letéti könyvtáréval együtt)
2002. év 2003. év
Állomány gyarapításra fordított összeg: 9 617 000.- Ft 8 457 000.- Ft
Az állomány kötetszáma: 10 874 9 591
Kurrens időszaki kiadványok cím szerint 47 53
példány: 307 415
Könyvtárhasználatok összesen: 4906 6106
Ebből kölcsönzések: 2135 2741
Kölcsönzött dokumentumok: 3010 2812
Helyben használt dokumentumok: 2787 3060
A könyvtár használata
A könyvtár szolgáltatásait elsősorban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, a
Nyíregyházi Városi Bíróság és a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság dolgozói vehetik
igénybe, a dokumentumok kölcsönzésén kívül mások is.
A könyvtár látogatásához nincs szükség beiratkozásra, az arra való jogosultságot a
bírói, illetőleg az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony biztosítja. A
látogatáshoz való jogosultságot azonban felkérésre igazolni kell.
A könyvtárból bármely dokumentumot csak a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Bíróság, a Városi Bíróságok és a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság dolgozói
kölcsönözhetnek.
A könyvtári teendőket mindig 1-1 dolgozó látta és látja el, sorrendben a következők:
Dr. Balogh Rozália fogalmazó 1957-1960
Cseh Jánosné előadó 1964.
Bodnár Árpádné megyei elnöki iroda vezetője 1965-1974
Horváth Anna előadó 1975-1977.
Kanócz Józsefné előadó 1978-1983.
Dobos Ildikó előadó 1984 -1991.
Kenyeres Imréné tisztviselő 1991-

KÉP4
A bíróság belső udvara a felújítás alatt, 2004.
2003. novemberében megkezdődött a bíróság épületének felújítása, átalakítása. A munkálatokat úgy végzik a kivitelezők, hogy a bíróság változatlanul az épületben működik. Ez sok költözéssel, helyszűkével és egyéb megpróbáltatásokkal jár.
Igaz ez a könyvtár elhelyezésére és működésére is. A könyvállomány átmenetileg egy
alagsori helyiségben kapott helyett, ami megnehezíti a munkát, mivel nem állt módunkban az összes dokumentumot polcokon elhelyezni. A közlöny- és folyóirat állomány egy része raktáron, az elektronikus szolgáltatások az első emeleten –így a korlátozottan nyilvános könyvtárunk szolgáltatási meglehetőn korlátozottak lettek.
Abban a hitben végezzük munkánkat a jelen körülmények között, hogy 2005. év tavaszán egy megújult, megszépült épületben dolgozhatunk tovább.
A tervrajzok szerint a könyvtár a negyedik szinten kap helyet, egy 68 négyzetméteres, új bútorzattal ellátott, könyvtár céljára tervezett helyiségben.
Remélem szép lesz!
Nyíregyháza, 2004. szeptember
Kenyeres Imréné
Felhasznált irodalom:
  1. Magyarország vármegyéi és városai, 1900., Szerkesztette: Borovszky Samu
  2. Magyar városok monográfiája, 1931., Szerkesztette: Hunek Emil
  3. Németh Péter – Mező András: A régi Nyíregyháza, 1973.
  4. Magyarország megyéi: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Kossuth Kiadó, 1984.
  5. Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák I.
Fejezetek a régi Nyíregyháza életéből
(Nyíregyházi Városi Tanács VB, 1984.)
6. Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák II.
Újabb fejezetek a régi Nyíregyháza életéből
(Nyíregyházi Városi Tanács VB, 1986.)
7 .Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák III.
Néhány új fejezet a régi Nyíregyháza életéből
(Nyíregyházi Városi Tanács VB, 1989.)
8. Magyar jogi lexikon V. kötet, Pallas Kiadó , Bp. 1904.
9. Dr. Koma Istvánné: Emlékezés őseinkre
(A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Bocskai utcai épületének
története, 1996. aug. 15.)

Kenyeres Imréné könyvtárosunk 2009-be nyugdíjba vonult. Helyére Nyikos Éva érkezett.